„Végre!” Így kommentálja a Profil osztrák közéleti hetilap külpolitikai szerkesztője az Európai Bíróság három napja született döntését, amely szerint meg lehet vonni uniós pénzeket az olyan tagállamoktól, amelyek semmibe veszik a demokratikus normákat.
A konzervatív brit lap vezércikke úgy látja az Európai Bíróság nagy-nagy nemzetközi visszhangot kiváltó ítélete nyomán, hogy Magyarország és Lengyelország a rendszerváltás után a szabadság élcsapataként indult, de azután ez valahogy a levegőben maradt.
A kormány mintha minden uniós bokorban a magyar gyermekvédelmi törvényt bíráló uniós politikust látna. De mi történik, ha abban az ügyben épphogy neki ad igazat az Európai Bíróság?
Az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje reagált a bírósági döntésre, amely alapján életbe léphet az uniós pénzek kifizetését a jogállamisághoz kötő rendelet.
Életbe léphet az a rendelet, amely jogállamisági előírások teljesüléséhez köti az uniós források kifizetését.
Jogállami dzsiháddal vádolta meg hétvégén újból a miniszterelnök az Európai Unió szerveit. A kampányban jó eséllyel ezek közül először az Európai Unió Bírósága kerülhet pellengérre, amely szerdán mond ítéletet egy olyan ügyben, amely ellen a kormány foggal-körömmel küzdött. De hogy kerül a kampányba egy olyan intézmény, amelyről pár éve még nagyjából senki nem hallott?
Eddig az volt a szilárd kormányzati kommunikáció, hogy Brüsszel azért küld minden rosszat a magyar kormányra, mert nem tetszik nekik a gyermekvédelmi törvény. Most kiderült, hogy ezt ők sem gondolják komolyan.
Didier Reynders, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa egy interjúban a Lengyelországgal és Magyarországgal szembeni fellépésről beszélt. Ebben kifejtette, hogy Magyarországgal sokkal több a probléma, mint a lengyelekkel.
Orbán Viktor évekig hitte, hogy számára kedvező fordulat következik be az EU domináns országaiban. Nem számolt a németországi kormányváltással, sem azzal, hogy a megmaradt szövetségesei közt kiéleződő ellentétek is hátráltatni fogják.
Brüsszel Lengyelország ellen is fellépett.
Az Európai Bíróságon hétfőn és kedden tárgyalják azt beadványt, amelyben a lengyel és a magyar kormány az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályt támadta meg. Budapesttel és Varsóval szemben állnak az uniós intézmények és tíz tagállami kormány.
Ha az állam- és kormányfők szintjén el akarják kerülni a nyílt vitát, akkor az ügyet a három hét múlva esedékes uniós csúcstalálkozó előtt rendezni kellene.
A lengyel kormányszóvivő arról beszélt, hogy a szerdai ítélet az uniós szerveknek azt a veszélyes törekvését erősíti meg, hogy az alapszerződéseken túllépve bővítsék hatáskörüket.
Az Európai Bíróság ítélete után – melyben megállapították, hogy Magyarország és Lengyelország alaptalanul kérte az úgynevezett jogállamisági feltételrendszerről szóló jogszabály megsemmisítését – az európai politikusok túlnyomó többsége üdvözölte a döntést. Ugyanakkor ezzel az ítélettel nőtt az Európai Bizottságra nehezedő nyomás, mert a nagy parlamenti pártok határozott fellépést várnak el a brüsszeli testülettől.
A Politico című uniós ügyekkel foglalkozó lap bizottsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus megindításával kapcsolatos levelet küld a pénteki nap során a magyar és a lengyel kormánynak.
Ígéretéhez híven pert indított az Európai Parlament a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának elmaradása miatt.
A döntés oka, hogy a januártól érvényes jogállamisági rendeletet még mindig nem alkalmazza az Európai Bizottság.
Az igazságügyért felelős biztos kész tényként kezeli, hogy indul az eljárás. Ezen a héten komoly politikai vita várható ebben a témában, a tagállami vezetők ismét egy feszült csúcstalálkozó elé néznek.
December 2-án ismerteti az Európai Bíróság főtanácsnoka jogi szakvéleményét abban a perben, amelyet a magyar és a lengyel kormány indított az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet megsemmisítése iránt. Ez az az uniós jogszabály, amely alapján az uniós pénzek védelme érdekében az közösségi forrásokat meg lehet vonni, ha a jogállamisági elvek megsértésével egy adott tagállamban veszélybe kerülnek az EU pénzügyi érdekei. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a bíróság várhatóan csak a jövő év elején hoz döntést.
